Menu
2014-ben szereztem meg a diplomámat, mint általános iskolai tanító, német műveltség területen. A végzetséggel 1-4. osztályos tantárgyak tanítását, valamint 1-6 osztályban a német, mint idegen nyelv oktatását sajátítottam el.
2019-ben tettem le a szakvizsgámat, mint fejlesztőpedagógus. A kétéves képzés alatt lehetőségem nyílt megtanulni, hogyan kell egyéni vizsgálatokat végezni, egyéni fejlesztésiterveket elkészíteni szakvélemény vagy saját vizsgálatokat alapján. Valamint, hogyan nyújthatunk a gyermekek számára komplex egyéni- vagy csoportos fejlesztést.
„Mozgásterápia a tanulási nehézségek megelőzésére és oldására.”
Carl Hanry Delecato amerikai származású neurológus elmélete alapján a mozgásfejlődés szoros kapcsolatban áll az idegrendszeri fejlődéssel. Vagyis a „gyermek mozgás és észlelésének fejlődése egy-egy szakaszba a központi idegrendszer egy-egy meghatározott területének irányítása alatt áll.” „Ha a mozgásfejlődés bármelyik szakasza kimarad, vagy nem gyakorlódik be eléggé, a kapcsolódó érzékelő és irányító központok nem fejlődnek, differenciálódnak megfelelően.” Ezek az idegrendszeri éretlenségek tanulási nehézségekhez, viselkedési problémákhoz, magatartás zavarhoz vezethetnek. Az elemi mozgások vizsgálatával képet kaphatunk az idegrendszer egy-egy területének fejlettségéről. Magyarországon Delecato módszerét követve és kibővítve Kulcsár Mihályné fejlesztőpedagógus alkotta meg a Komplex Mozgásterápiát (1999), melynek célja a tanulási problémával küzdő gyermekek megsegítése.
A terápia nagyon jól használható az iskolások tanulási-magatartási zavarainak korrekciójára, illetve óvodásoknál prevencióra. A módszernek előnye, hogy nincs különleges eszközigénye, egyéni/csoportos és Home Training–ben egyaránt alkalmazható.
A mesék erejében és csodáiban egészen kiskorom óta hiszek. Ezért is voltak rám nagy hatással Boldizsár Ildikó meseterápiás könyvei. A Metamorphoses meseterápiás módszerével Frankfurtban tartott alaptanfolyamán ismerkedtem meg. Ekkor tapasztalhattam személyesen is meg, hogy a mesékben végbemenő csodákat a saját életünkben is meglelhetjük.
A tanfolyamon Frankfurtban volt lehetőségem részt venni, az itt tanultakat kimondottan fontosnak találom, a mai rohanó világban. Sajnos a hétköznapjainkat sokszor végig kíséri a stressz, a kapkodás, a mindennapi gondok és terhek cipelése. Minden, ami bennünk felnőttekben szorongást, nyomást okoz, kihatással van gyermekünk érzelmeire, hangulatára. Sokszor nem is gondolnánk, hogy gyermekünk, lehet, hogy pont azért nyugtalan és feszült, mert a bennünk lévő problémákat tükrözi vissza. Ezeket az érzelmeket tovább tetézi a média és elektronikai eszközök mindennapos használata. Ezek mind hatással vannak a gyermekek fejlődő idegrendszerére, mely nyugtalanságban, figyelem– és koncentrációhiányban mutatkozhat meg. A tanfolyamon elsajátítottam, hogyan lehet segíteni a gyermekeknek az ellazulásban, megnyugvásban különféle érdekes mozgásos gyakorlaton keresztül. Ilyenek például a gyermek jóga és légzőgyakorlatok, játékos meditációk és fantáziautazások, a hangok, hangtálak és zenék nyugtató hatása, valamint a mesék segítségével a tudatos izom ellazító gyakorlatok.
„Tanulási, figyelem, kontroll, hiperaktivitás és autizmus közös neurológiai háttere és a 3labdás zsonglőrtechnika megelőző, valamint terápiás hatása – gyakorlati és módszertani alapok.” – című tanfolyam – Vadaskert Alapítvány a Gyermekek Lelki Egészségéért
A képzés folyamán elsajátítottuk a 3 labdás dobás (kaszkád) technikai, módszertani alapjait, terápiás hatásait, alkalmazási lehetőségeit, valamint egyéb terápiákkal való kombinálhatóságát és a labda-technika kiegészítő és gyakorlati lehetőségeit, valamint hatásmechanizmusát. A zsonglőrlabdás terápia, a három labdás technika élményalapú átadása egyénre szabottan vagy csoportos formában is jól alkalmazható. A fejlesztés kimondottan javasolt a tanulási-, magatartási zavarokkal és/vagy egyéb neurológiai alapú teljesítményzavarral küzdő gyermekeknek, fiataloknak (akár felnőtteknek) is. A módszer olyan élményalapú képességfejlesztést nyújt, mely széles korosztályban alkalmazható, prevenciós (megelőző), terápiás valamint tehetséggondozás céljából egyaránt hatásosnak bizonyul.
A GMP diagnosztikát prof. dr. Gósy Mária fejlesztette ki és sztenderdizálta 1989-ben. Ezen eljárással a magyar anyanyelvű gyermekek beszédfeldolgozási folyamata vizsgálható, és az eredmények alapján terápia megtervezhető. A módszer a 3 és 13 éves kor közötti gyermekek beszédfeldolgozást, vagyis a beszédészlelési és a beszédmegértési folyamatainak vizsgálatára alkalmas. A beszédfeldolgozás folyamatainak megfelelő működése szükséges a tiszta beszéd kialakulásához, az olvasás és írás elsajátításához, a tanuláshoz.
A diagnosztika egyes résztesztjei laboratóriumi körülmények között előállított, speciális hangfelvételeket is tartalmaznak. A tesztfelvétel sorrendjét minden esetben a vizsgált gyermek életkorához, pszichés állapotához és kooperációs készségéhez igazítjuk. Ez azt jelenti, hogy az egyes tesztek a gyermek szempontjából kellőképpen változatosan következhetnek egymás után. A változatos és relatív rövid időtartamú diagnosztikával elkerülhető, hogy a gyermek elfáradjon, s emiatt nem a valós teljesítményt kapjuk, hanem fáradtsági szintet. A diagnosztika tehát ebben az értelemben is igen megbízható.
A tükörtábla-terápia a diszlexiás-diszgráfiás tünetegyüttes terápiájában felhasználható új grafomotoros módszer. Saját vizsgáló-eljárással rendelkezik. A vizsgálat és a terápia eszköze is a tükörtábla, mely nem anyagáról, hanem funkciójáról kapta a nevét. A tükörtábla legfontosabb feladata a két kéz írásmozgásának tükrözése, tükröztetése. Olyan grafomotoros, vizuomotoros készségfejlesztést tesz lehetővé, melyben központi szerepet kap az írás, a folyóírás, mégsem kapcsolódik hozzá a hagyományos írásgyakorlásnál oly gyakran jelentkező ellenérzés. Éppen ellenkezőleg, mivel a gyerekek játékos módon élnek át sikereket, az íráskedvük javul.
A tükörtábla-terápia a lateralizációs fejlődés elmaradása esetén alkalmazható grafomotoros, fejlesztőpedagógiai módszer. Tág életkori határok között, gyermekek és felnőttek körében is alkalmazható. Különösen ajánlott 8 éves kor felett, a diszgráfiás tünethangsúlyú diszlexiás iskolások reedukációja során. Egyes elemei már beépíthetők az iskolakezdés előtt álló, 6 éves óvodások diszlexia- prevenciós foglalkozásaiba, valamint – mivel felső korhatára nincs – az írás- és olvasászavarral küzdő fiatalok, felnőttek számára is nyújthat bármely életkorban korrekciós lehetőséget. A FIGYELEMZAVARRAL küzdő gyermekeket is jól leköti és stabilizálja, megnyugtatja a kétkezes tevékenység egyszerűsége és biztonságnövelő jellege.
A Dyscalculine program, egy, a matematikai teljesítményzavar kezelésére szolgáló, kidolgozott lépésekből álló módszer, melyhez két- és háromdimenziós eszköztár és feladatgyűjtemény is tartozik. A program arra épít, hogy komfortgyakorlatokkal, élményekkel (főként mozgásos és képes feladatok révén), az integráció elveinek érvényesítésével elérhető a hibás matematikai, számolási strukturált minták korrigálása és az új minta stabilizálása.
A Dyscalculine Program segítséget nyújt a matematikai problémákkal küzdő gyermekek számára. A Program a tüneti beazonosítás, hibaanalízis feltárása alapján nemcsak a diszkalkulia, vagy matematikai tanulási probléma megállapítására alkalmas, hanem az erre épülő korszerű terápia, a segítő eszközök és módszerek megismertetése az erre rászoruló gyerekeknek. Az FDL- szűrő és vizsgáló lapokkal történő felmérés elősegíti a korai felismerést és a pontos hibaanalízis feltárását.
A diszkalkulia olyan tanulási zavar, amely a matematikai teljesítményt érinti. Akkor beszélünk diszkalkuliáról, ha a mindennapokban jól teljesítő gyermeknek, súlyos és tartós problémát okoz az élet minden területén (iskolában, otthon) a dolgok megszámlálása, a számnevek használata, a számsorban a számok helyének felismerése, illetve, ha a számfogalma nem az életkorában elvárt számkörben mozog. Ha a számnagyságrendek megértésében, az alapműveletek alkalmazásában az elvárhoz képeset elmaradott. A diszkalkulia közvetlen okát még kutatják, de valószínű, hogy multikauzális, vagyis a diszlexiához hasonlóan, különböző, és rendkívül sokféle eredete lehet, de a neurogén (az idegrendszer működével összefüggő) jellege kifejezett.
Játékos Agyintegráció során arra törekszünk, hogy összerendezzük, és egyszerre aktiváljuk a különböző agyi területeket. A különböző játékok, feladványok, mozgások úgy vannak összeállítva, hogy megoldásukhoz a gyermek egyszerre használja a bal (racionális, következtetéseken alapuló), és a jobb (kreatív, érzelmes) agyféltekéjét. A hatékony tanulás érdekében mind a jobb, mind a bal agyféltekére szükségünk van, ha az agyféltekek nem tudnak megfelelően összhangban együttműködni, akkor az agy reakciója lelassulhat, kikapcsolhat, mely blokkolja az eredményességet, vagy cselekvést. A játékok során a gyermekek kényszer nélkül, a saját tempójukban fejlesztik önmaguk képességeit. Így, miközben játszanak, tanulnak, gondolkodnak, fejlődnek. Az agyintegrációs gyakorlatokat stresszoldó, illetve légző gyakorlatok egészítik ki, mely segíthet a félénk, szorongó és önbizalomhiányos gyermekeknek.